Ugrás a fő tartalomra

"Az örök sütemények":-))

Ezekkel a karácsonyi házikókkal biztosan nem járunk úgy, mint a mézeskalácsokkal, hogy idő előtt elfogyna, mert azt hiszem sikerült hosszú távra maradandót alkotnunk. Vince amúgy is nagy ajándékkészítésben van még itt az utolsó napokban, így gondoltunk egyet és az eddigi hagyományokat felrúgva, a karácsonyi szilikon sütőformákat most egy kis modellgipsszel töltöttünk meg, amiket aztán ő száradás után kedvére kifesthetett. Fél napig dolgozott vele, mígnem megszülettek a gyönyörű, színes házikók és templomok mindenkinek teljesen személyreszabott színösszeállításban. Emlékszem, amikor én is gyerek voltam mindig, minden évben saját magam készítettem az ajándékokat szívvel, lélekkel, időt és energiát nem sajnálva, a legtöbbet és legszebbet adván így önmagamból mindenkinek. És most a család többi tagjával együtt Vincétől visszakapom ugyanezt, minden kis ecsetvonásában...:-)










Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lemetszett faágak, gallyak, vesszők...új élete

A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak,  vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágy...

Moha és zuzmó

Tegnap mintha már megjött volna a tavasz hozzánk is, mert egy-két virág elkezdett erőlködni a kertben. Ám az eddigi hűvösebb, nedvesebb, nyirkosabb, napfényben nem igazán bővelkedő idő, a zömében amúgy is árnyékosabb kertünkben szemlátomást inkább a moháknak és társaiknak kedvezett. Ami hozzáteszem engem egy cseppet sem zavar és már hosszú idő óta nem is indítok ellenük direktbe írtóhadjáratot, főleg mert teljesen ámulatba ejtenek változatos szépségükkel. Ugye Ti is jártatok, vagy legalább is képeken már láttatok olyan erdőket, melyeknek fáit összefüggő, nagy kiterjedésű, egész moha vagy zuzmótelepek borítanak? Meseszépek! Nem tudok betelni velük! Nekem különben is egy ilyen kertben, mint amilyen a miénk, ahol nincs minden fűszál beigazítva, a növények agyonszabályozva egy “steril” környezetben..., ott teljesen TERMÉSZETES módon hozzátartoznak az összképhez, a kerti LÉThez. Azonkívül, ahogy eddig is láthattátok, a legnagyobb örömmel használom fel őket a különböző dekorációimhoz.:-)...

Bodza és eper

A PÜNKÖSDI RÓZSA nevéhez hűtlenül már rég nincs sehol( csak képeken és az emlékeimben), viszont van helyette még kevés bodza és annál több eper :-)) , amik ugyanúgy a kert növényzetéhez tartoznak. Na és persze a velük való “ foglalatoskodás”( bedolgozásuk) most időszerű. Merthogy A Titkos kerti vendégváró szörpök is ilyenkor készülnek.;-) Úg yhogy van munka most is, még ha nem is az a tipikus “kapálos-gazolos,-kötözős-...” :-)