Ugrás a fő tartalomra

"Kertlátogatás"...

...egy kicsit más vendégekkel, merthogy a csigák azok, akik a meghirdetett kertlátogatások időpontja előtt jóval, illetve attól függetlenül nagy létszámú tusnusokban érkeznek “északi” szomszédom kertjéből, elsősorban az én konyhakertemet szemelve ki célállomásként. Van is miért idelátogatniuk, merthogy a Vincével még április elején, közepén elvetett vetőmagok mostanra már szárbaszökeltek és zsenge leveleikkel csábítóan hívogatóak lettek a házas csúszó-mászok számára. Egyenlőre most még egy jól irányzott dobással segítettem nekik hazatalálni, igazából csak időt nyerve ezzel magamnak. Ám kénytelen vagyok csigaírtot kiszórni, mialatt visszafordulnak, mert több évnyi hasztalan próbálkozás után( tojáshéj, kávézacc, sör...) még mindig ez a leghatékonyabb csigariasztó( ölő) módszer, ha azt akarom, hogy nekem is jusson az idei salátából. Most vetettünk rukkolát, madárbegyet, “tépőt”, “jeget” ... és mellettük lesz még retek, új- és fokhagyma...remélhetőleg. Na és persze az anyafölbe helyezve, már kikarózva elstartoltak a paradicsom, paprika, padlizsán palánták és “futásra” készek a cukkini, a patiszon és az uborka. Nagyjából ezekkel a zöldségekkel töltjük meg majd mindig az üres helyeket a kert állandó, fix helyet elfoglaló növényei mellett és között, úgymint a fűszernövények, a málna, szeder, eper, áfonya, egres...Az az igazság, hogy nagyon sok minden mást ültetnék még, mert valljuk be azért egy kicsit másabb a saját kert, “tudommitültettem” terményeit eszegetni, mint a bolt “ fogalmamsincsmiteszek” zöldségeit megvásárolni, de sajnos nincs több hely a kertben. Szerencsére azonban vannak még “ Mariska” nénik és “Pista” bácsik..., nem halva meg még teljesen gyerekkorom igazi vidéki idillje ,akiknek a kertjéből pótolhatom, megvehetem a hiányzó haszonnövényeim terméseit, mint például a babot, a borsót, a tököt, kukoricát...és mellé persze az igazi “tyúkszaros” tojást. :-))






















Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lemetszett faágak, gallyak, vesszők...új élete

A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak,  vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágyássa

Moha és zuzmó

Tegnap mintha már megjött volna a tavasz hozzánk is, mert egy-két virág elkezdett erőlködni a kertben. Ám az eddigi hűvösebb, nedvesebb, nyirkosabb, napfényben nem igazán bővelkedő idő, a zömében amúgy is árnyékosabb kertünkben szemlátomást inkább a moháknak és társaiknak kedvezett. Ami hozzáteszem engem egy cseppet sem zavar és már hosszú idő óta nem is indítok ellenük direktbe írtóhadjáratot, főleg mert teljesen ámulatba ejtenek változatos szépségükkel. Ugye Ti is jártatok, vagy legalább is képeken már láttatok olyan erdőket, melyeknek fáit összefüggő, nagy kiterjedésű, egész moha vagy zuzmótelepek borítanak? Meseszépek! Nem tudok betelni velük! Nekem különben is egy ilyen kertben, mint amilyen a miénk, ahol nincs minden fűszál beigazítva, a növények agyonszabályozva egy “steril” környezetben..., ott teljesen TERMÉSZETES módon hozzátartoznak az összképhez, a kerti LÉThez. Azonkívül, ahogy eddig is láthattátok, a legnagyobb örömmel használom fel őket a különböző dekorációimhoz.:-)  S

Egynyári "szerelmek"

Ma ugyan ismét esőnap van, kényszerpihenőn az ásó, kapa, gereblye, metszőolló...de ha majd újra fel tudjuk venni a kerti munkák fonalát, akkor lassan esedékessé válik az egynyári virágok beszerzése. Hogy őszinte legyek régen nem voltam nagy kedvelőjük és ennek azt hiszem pontosan tudom is az okát. Valahogy az én belső "virágképemet" teljesen bomlasztották a főleg műanyag cserepekbe( régen nagyon rondák voltak) ültetett legvadabb, leglehetetlenebb színű és mintázatú Petúniák és örök társa a piros Muskátli... a szekéren, a hordóban, a kút tetején...mindenhol. Isten lássa lelkem, de valahogy sehogy sem tudtam mit kezdeni velük! Aztán rájöttem, hogy mennyire más képet kapunk egy virágról, ha azt megfelelően tálaljuk, a megfelelő környezetben, a megfelelő növények társaságában. És ekkor megváltozott bennem is a gyerekkori rosszul beidegződött "utálom a Muskátlit és a Petúniát" érzés. Ma már egyébként is rajtuk kívül tömérdek, csodás és változatos egynyári virág ismert, k