Jó pár évig a mi kertünkben is volt ez a számomra "szemkivívős kék" medence. Akárhogy próbáltam vele megbarátkozni, valahogy nem ment. Aszínével, anyagával, egész jelenlétével úgy ahogy volt, bomlasztotta aharmónikus kerti látványt. Azonkívül Vince fiam nem is fürdött benne egész nyáron annyit, mint amennyi macera egyébként volt vele. Nyár elején összerakni, nyár végén szétszedni, folyamatosan tisztogatni, halászgatni abelehullott ezt-azt, algamentesíteni...szóval nem volt a szívem csücske még abban az átmeneti állapotában sem, amikor legalább a látványa okozta diszharmóniát enyhítve, kialakítottam köré egy új virágágyást , olyan növényzettel ami körben egyfajta takarást biztosított egy keskeny bejárat kivételével. Aztán tavaly nyár végén egy újabb egynapos tisztogatást és szétszerelést követően megszületett a döntés.Menjen a medence és jöjjöna kerti tó! Egy ismerősöm segített úgy összehangolni átmérőt, mélységet, növényzetet, halakat...hogy ne kelljen mesterségesen keringetni, folyamatosan algátalanítani, tisztogatni a vizet, hanem magától, természetes módon be tudjon állni egy olyan ökológiai egyensúly, hogy akár meg is tudjunk mártózni benne. Ez a kis tó adta minden szinten, minden szempontból csodás élmény pedig összehasonlíthatatlan számomra amedencéével. És megszületésével állandó jelenléte lett a víznek kertünkben, mint az életet szimbolizáló egyik fontos őselemnek.
A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak, vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágyássa
Megjegyzések
Megjegyzés küldése