A mi kis "erdőnkben"-ahogy mi hívjuk-, a fenyők között megbúvó gyerek játszóteret így ősszel, főleg ebben a hűvösebb, barátságtalanabb időben már egyre ritkábban "keresi fel" kis gazdája, Vince. Érthető, hiszen a nyirkos, hideg homokozó, a csúszda, a kinti játékok ekkorra már veszítenek nyári varázsukból. Úgyhogy ilyenkor szép fokozatosan átállunk téli üzemmódra. A homokozó takarást kap és a nyár "maradványaitól" letisztogatott játékok téli álomra a kis faházba vonulnak....megint elmúlt valami...mégis mindeközben olyan jó érzésekkel, kellemes nyári emlékekkel töltenek el a kezembe kerülő, együtt közösen, maradék faanyagokból készített figurák, házikók, hajók...látványa.
A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak, vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágyássa
Megjegyzések
Megjegyzés küldése