Ugrás a fő tartalomra

A tél szele...

A ma reggeli mínusz 4 fokkal a tél már igencsak jelezte, hogy itt toporog aküszöbön és várja, hogy átvehesse helyét az ősznek.
Mi itt a Titkos kertben azonban még mindig a sok kerti teendő közepette vagyunk és próbáljuk kihasználni azt az egy-két hetet ami maradt még az őszből. Rengeteg, az ilyenkor szokásos "munkát" már elvégeztük. Így jelenthetem, hogy a kerti padok lekezelve, a növények megkapták az őszi rezes lemosó permetezést, a balkonnövények már a téli kertben, hagymások a cserepekben, a Dáliák, Kánák és társaik a pincében, az évelők pedig azóta is folyamatos visszavágás alatt vannak. Ez utóbbit elárulom, jobban szeretem ilyenkor elvégezni, habár tudom, hogy erről megoszlanak a vélemények. Ám tavasszal, amikor felébred téli álmából természet és beindul az élet, hirtelen annnyi-annyi dolgot kell elvégezni, főleg egy ekkora és ilyen jellegű kertben, hogy ezzel időt nyerek és nem csúszok el olyan munkákkal, amiknek viszont ideje van. Amit ha tetszik, ha nem, időben el KELL végezni! Nem lehet egy hét múlva vagy egy hónap múlva, amikor éppen ideje, kedve... van hozzá az embernek...nem, nem, fontos az időzítés! Időben be kell tudni csatlakozni a természet körforgásába, felvenni a ritmust és vele együtt haladni.
Szóval visszatérve, munka még mindig akad, de mindeközben kiélvezzük és észrevesszük magunk körül azt a sok szépséget amit még november a mai napig ad és adni akar. És tudom mindez nem így lenne, ha mi is hagynánk magunkat belesodortatni a világ már megint ideje-korán elkezdődött karácsonyi őrületébe. Meghosszabítván a decembert, a csúnyán lerövidített novembertől pedig elvonván az egyébként neki is ugyanúgy kijáró figyelemet és tiszteletet. Miért?

Dehogy képeket is mutassak mostani ténykedéseinkről, íme elsőként a“faelpakolásunk”, mint az őszi látványos munkáink egyike. Mert ha már hideg és kerti munka, a kertből bejőve bizony most mindennap jólesik a tűz melege és látványa. És habár van fatárolónk, most még üresen maradt következő faszállítmányig, mert minden máshova jutott fa, csak oda nem. nyár óta szorgalmasan összegyűjtött négy véka tobozt is ilyenkor kezdjük felhasználni. Nem, nem. Nem dekorációnak, ahogy rá szoktatok kérdezni kertlátogatások során, illetve csak töredékét, leginkább begyújtósként tesz jó szolgálatot a metszésekből felszaporodó ágakkal, gallyakkal és a megtört dió héjával együtt. Szerintem egyébként ezeknek a farakásoknak, a vékába gyűjtött tobozoknak, gallyaknak ..., így önmagukban is van annyi díszítő értéke és hangulata, mint bármelyik "megkomponált" dekorációnak.

Én nagyon szeretem őket!



                                         














Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lemetszett faágak, gallyak, vesszők...új élete

A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak,  vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágyássa…

Június után Július

Már a július szót leírva is átmelegszik az ember itt ezekben a hideg, de remélhetőleg most már az utolsó téli tavaszi napokban. Van egy kis csúszás a naptár szerinti és a tényleges évszakváltás között az utóbbi években. Lehet módosítani kéne a naptárat?! Merthogy hosszú időn keresztül megszoktunk valamit,  mégpedig, hogy minden évszaknak megvan a maga színe, íze, illata, hangulata, érzése...stb, de főleg időjárása. Most meg olyan furcsa kettős, zavaró érzés, hogy Karácsonykor fenyőfát állítunk miközben még muskátlik virítak kint az ablakokban, tavasszal meg fészket készítünk a nyúlnak, miközben térdig járunk a hóban. Vagyis a tél nagyon belecsúszik a tavaszba, a tavasz a nyárba, a nyár az őszbe, az ősz a télbe, és ez így megy tovább. Talán újabb sok-sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy szép lassan hozzászokjunk a megváltozott időjárási körülményekhez és teljesen természetes legyen a márciusi  hóember is. Hát ez van! Na de most újra előrefutunk az időben egy kicsit és folytatjuk a sort j…

Júniusi előzetes

Nagyon úgy tűnik, hogy márciusban is még február lesz, merthogy az igazán fagyos napok még csak most jönnek. Ezzel az elhúzódó téllel én sem számoltam olyan szempontból, hogy elfogyott a tűzifa, a mélyhűtőből "eltűntek" kertünk fagyasztott zöldségei, gyümölcsei. A spájzban van még lekvár, kevés dió és pár üveg körte befőtt és egy, már jól összeszáradt birsalmasajt, ami csak azért úszta meg eddig, mert észrevétlenül becsúszott az egyik polc szegletébe. Szóval itt a télen sikerült szinte mindent elhasználnom, elfőznöm, elsütnöm...úgyhogy majd "jó mókus módjára" tavasztól ( ha lesz) újra elkezdődhet a gyűjtögetés, bespájzolgatás, eltevés, befőzés...stb.Ti hogy álltok a téli tartalékokkal? :-)
Mindezektől függetlenül egyébként, meg kell mondjam én nagyon élvezem ezeket a napokat (is). Vincével kihasználván az időjárást, begyűjtöttünk még egy jó csomó szánkózós, hólapátolós, hóban hempergős, hódobálós...élményt.  Hóóó de jó ! Merthogy ez legalább annyira fontos!  Azonkívül…