"Inasok és szobalányok léptek a szobába és díszítéséhez láttak. Színes papírból kivágott kis hálókat aggattak ágaira; a hálókat cukorkákkal töltötték meg; aranyozott almát, diót függesztettek fel gallyaira - úgy festettek, mintha rajta termettek volna. Ágai hegyére vagy száz piros, kék, fehér gyertyát erősítettek. Zöld tűi között babák ringatóztak, szakasztott olyanok voltak, mint az emberek, csak kicsinyek - a fenyőfa még sohasem látott ilyeneket -, fönt a fa csúcsán pedig egy nagy aranycsillag tündöklött. Szép volt, ó, milyen szépséges szép!"
Biztosan sokaknak ismerősek e sorok. A mai napig megőriztem édesanyám régi, már megfakult, de még mindig a leggyönyörűbb mesékkel és csodás képekkel teli ANDERSEN MESÉK című könyvét. És persze ilyenkor Karácsonykor ez a mese mindig előkerül nálunk megunhatatlanul. Mi talán pont emiatt a történet miatt , megérintve a kivágott kis fenyőfa szomorúan végződő sorsától , megmaradtunk a műfenyőnél. Élő fát pedig azért nem veszünk mert a kert telis tele van fenyőkkel, így azt hiszem pont hozzánk nem hiányzik már egy darab sem.:-)
Biztosan sokaknak ismerősek e sorok. A mai napig megőriztem édesanyám régi, már megfakult, de még mindig a leggyönyörűbb mesékkel és csodás képekkel teli ANDERSEN MESÉK című könyvét. És persze ilyenkor Karácsonykor ez a mese mindig előkerül nálunk megunhatatlanul. Mi talán pont emiatt a történet miatt , megérintve a kivágott kis fenyőfa szomorúan végződő sorsától , megmaradtunk a műfenyőnél. Élő fát pedig azért nem veszünk mert a kert telis tele van fenyőkkel, így azt hiszem pont hozzánk nem hiányzik már egy darab sem.:-)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése