A naptár szerint már vége van a Karácsonynak, ám ahogy mondani szokták, ez nem is annyira egy ünnep, mint inkább egy állapot amiben jó megmerítkezni, jó benne elidőzni...Úgyhogy mi még most is lubickolunk ebben az érzésben itt az Újév küszöbén is. Annál is inkább mert sosem voltam egy nagy "szilveszterezős", nem szoktam fogadalmakat sem tenni és visszatekinteni is csak annyira szoktam, amennyire az a jövő szempontjából lényeges. A tervek szövögetése és a múlt számvetése, a szokások ellenére nekem Újévtől független folyamatok és annál sokkal több időt, komolyságot, utóbbi pedig még mélységet és őszinteséget is igényel, ha az ember megértésekkel, megoldásokkal, jól akar belőle kijönni. Egyébként ahogy találóan Wass Albert is írja:.."hogy Újév napja, mint kezdet, mint kiindulási pont, mindössze ember csinálta illúzió az idő végtelenségében...", de ez semmiképpen ne vegye el a kedveteket a ma esti ünnepléstől! :-)
A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak, vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágyássa
Megjegyzések
Megjegyzés küldése