Ugrás a fő tartalomra

Egy kis tavaszi előzetes télvíz idején:-)

Habár a tavasznak a korai, március- áprilisi időszakában még nem látogatható a kert, gondoltam azért egy kis bevezető, ráhangoló jelleggel mutatnék pár képet Nektek az előző évekből, mielőtt rátérnénk azokra a hónapokra, amelyeknél már Nektek is lehetőségetek lesz ismét személyesen is ellátogatni A Titkos kertbe. A még márciusi zárt kapuknak egyik oka többek között az, hogy miképpen egy jó szülésznőnek, Nekem is elő kell készülnöm megfelelelően a "szüléshez" és segédkeznem kell az új élet elindulásában. "Kerti nyelven" ez az jelenti, hogy késlekedés nélkül, időben kell elvégeznem egy csomó, ilyenkor szokásos kerti munkát, még mielőtt ezerrel beindulna a természet. Hogy csak egyet említsek közülük, ilyenkor szorom fel az ágyásokat tápanyagutánpótlás, talajjavítás címén egy kis marhatrágya, savanyútőzeg keverékével és "kapirgálom be" a növények köré a földbe. Ásni az ilyen már beállt évelőágyásokban nem igazán tudok és ha ezt a műveletet nem csinálom meg ilyenkor, akkor a növények gyorsan összenövő, sűrű szőnyege később, már nem sok hozzáférést enged. De mondhattam volna a metszéseket, a visszavágásokat (díszfüvek), átültetéseket, a gyümölcsfák lemosópermetezését...stb és ugye a növények mellett ilyenkor a kerti építmények, a kedvenc kerti bútoraink is kikövetelik a "törődést", vágyják a hosszú tél utáni "felfrissülést". Ez pedig a " kisöpörni", felsúrolni"," átfesteni", "pókhálótalanítani", "megszögelni", "kipótolni","felcsavarozni"...stb című munkák újabb hadát indítja el. De a tavasz (és az ősz is) ilyen. Hirtelen és egyszerre kell sok mindennel foglalkozni, hogy nyáron aztán csak egy kis fenntartó munkával rásegítve tegye a kert a saját dolgát. 
tavaszi virágaink között "imádat" jelleggel sok a hagymás növény. Illetve, és ez főleg a tulipánok esetében igaz, számuk változó. Ez attól függ , hogy visszajáró vendégünk a mezei pocok éppen hány darabot vett fel abban az évben a menü listájára. Aztán ott vannak(voltak) a szebbnél szebb hibrid tulipánjaink, amelyek sokszor tapasztalt módon, nem akartak tovább hibrid formában tetszelegni, ezért egy idő után visszaváltoztak az alapfaj klasszikus piros vagy sárga tulipánjaivá. És persze én is sokszor besegítettem egyedek eltüntetésében, ültetőkosár nem alkalmazásával. Merthogy egy évelőágyásban átültetésekkor, növénypótláskor, tőosztáskor...itt-ott matat az ember az ásójával és különös érzékkel vágja szét a hagymásokat vagy egy földkupaccal helyezi át őket az ágyás egy teljesen másik szegletébe. Egyébként, hogy fent említett eseteket végleg elkerüljem , jó pár éve most már a hagymák nagy részét fagyálló cserepekbe teszem, még úgy is, hogy dolguk végeztével aztán ki kell szedjem őket, -már csak a nem kívánatos, hervasztó látvány miatt is- ősszel pedig vissza kell ültessem őket. Lehet, hogy egy kis plussz munkával jár, viszont így marad miben gyönyörködni! 

Szép hétvégét Mindenkinek!





































Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lemetszett faágak, gallyak, vesszők...új élete

A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak,  vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágyássa

Moha és zuzmó

Tegnap mintha már megjött volna a tavasz hozzánk is, mert egy-két virág elkezdett erőlködni a kertben. Ám az eddigi hűvösebb, nedvesebb, nyirkosabb, napfényben nem igazán bővelkedő idő, a zömében amúgy is árnyékosabb kertünkben szemlátomást inkább a moháknak és társaiknak kedvezett. Ami hozzáteszem engem egy cseppet sem zavar és már hosszú idő óta nem is indítok ellenük direktbe írtóhadjáratot, főleg mert teljesen ámulatba ejtenek változatos szépségükkel. Ugye Ti is jártatok, vagy legalább is képeken már láttatok olyan erdőket, melyeknek fáit összefüggő, nagy kiterjedésű, egész moha vagy zuzmótelepek borítanak? Meseszépek! Nem tudok betelni velük! Nekem különben is egy ilyen kertben, mint amilyen a miénk, ahol nincs minden fűszál beigazítva, a növények agyonszabályozva egy “steril” környezetben..., ott teljesen TERMÉSZETES módon hozzátartoznak az összképhez, a kerti LÉThez. Azonkívül, ahogy eddig is láthattátok, a legnagyobb örömmel használom fel őket a különböző dekorációimhoz.:-)  S

Egynyári "szerelmek"

Ma ugyan ismét esőnap van, kényszerpihenőn az ásó, kapa, gereblye, metszőolló...de ha majd újra fel tudjuk venni a kerti munkák fonalát, akkor lassan esedékessé válik az egynyári virágok beszerzése. Hogy őszinte legyek régen nem voltam nagy kedvelőjük és ennek azt hiszem pontosan tudom is az okát. Valahogy az én belső "virágképemet" teljesen bomlasztották a főleg műanyag cserepekbe( régen nagyon rondák voltak) ültetett legvadabb, leglehetetlenebb színű és mintázatú Petúniák és örök társa a piros Muskátli... a szekéren, a hordóban, a kút tetején...mindenhol. Isten lássa lelkem, de valahogy sehogy sem tudtam mit kezdeni velük! Aztán rájöttem, hogy mennyire más képet kapunk egy virágról, ha azt megfelelően tálaljuk, a megfelelő környezetben, a megfelelő növények társaságában. És ekkor megváltozott bennem is a gyerekkori rosszul beidegződött "utálom a Muskátlit és a Petúniát" érzés. Ma már egyébként is rajtuk kívül tömérdek, csodás és változatos egynyári virág ismert, k