Kürtös kalács (sütőben sült)

Hozzávalók:

30 dkg finomliszt

1 kávéskanál só

2 csomag vaníliás cukor

1 teáskanál kristálycukor

1.5 dl tej

1 dkg friss élesztő

1 db tojássárgája

3 dkg vaj(olvasztott)

Kenéshez és szóráshoz:

2 dkg vaj(olvasztott)

2 dkg kristálycukor

Elkészítés

A lisztet tálba szitáljuk és belekeverjük az 1 kávéskanál sót és a 2 csomag vaníliás cukrot. A langyos tejben elkeverjük az 1 teáskanál cukrot és felhozzuk benne az élesztőt. Majd a tojássárgájával és a 3 dkg olvasztott vajjal együtt a lisztes keverékhez adjuk. Jól összedolgozzuk és 1 h-ig kelni hagyjuk. Lisztezett deszkán kinyújtjuk majd csíkokat vágunk belőle, amiket aztán egymást nem fedve feltekerünk az előtte olvasztott vajjal bekent sütőformára. Célszerű meghengergetni őket a deszkán, hogy a csíkok közötti esetleges rések eltűnjenek. Így feltekerve újabb 30 percig kelesztjük. Ezt követően bekenjük mindegyiket olvasztott vajjal és jól meghempergetjük kristálycukorban.

Sütés

180 fok, grillfokozat

Közben ahogy sülnek mindig fordítunk rajtuk egy negyedet. Hogy forgatni tudjuk őket, ha nincs a formákhoz tartó, akkor egy mélyebb tepsire is rá lehet őket tenni, a két végüknél feltámasztva.

Ha megsültek szép aranybarnára, még melegen beleforgatjuk őket dióba vagy fahéjas cukorba...ízlés szerint. Nálunk a fahéjas cukor a kelendő. Majd a gyúródeszkán vagy vágódeszkán "lekoppintjuk" a kalácsokat.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lemetszett faágak, gallyak, vesszők...új élete

A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak, vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágyássa

További információk

Moha és zuzmó

Tegnap mintha már megjött volna a tavasz hozzánk is, mert egy-két virág elkezdett erőlködni a kertben. Ám az eddigi hűvösebb, nedvesebb, nyirkosabb, napfényben nem igazán bővelkedő idő, a zömében amúgy is árnyékosabb kertünkben szemlátomást inkább a moháknak és társaiknak kedvezett. Ami hozzáteszem engem egy cseppet sem zavar és már hosszú idő óta nem is indítok ellenük direktbe írtóhadjáratot, főleg mert teljesen ámulatba ejtenek változatos szépségükkel. Ugye Ti is jártatok, vagy legalább is képeken már láttatok olyan erdőket, melyeknek fáit összefüggő, nagy kiterjedésű, egész moha vagy zuzmótelepek borítanak? Meseszépek! Nem tudok betelni velük! Nekem különben is egy ilyen kertben, mint amilyen a miénk, ahol nincs minden fűszál beigazítva, a növények agyonszabályozva egy “steril” környezetben..., ott teljesen TERMÉSZETES módon hozzátartoznak az összképhez, a kerti LÉThez. Azonkívül, ahogy eddig is láthattátok, a legnagyobb örömmel használom fel őket a különböző dekorációimhoz.:-) S

További információk

Egynyári "szerelmek"

Ma ugyan ismét esőnap van, kényszerpihenőn az ásó, kapa, gereblye, metszőolló...de ha majd újra fel tudjuk venni a kerti munkák fonalát, akkor lassan esedékessé válik az egynyári virágok beszerzése. Hogy őszinte legyek régen nem voltam nagy kedvelőjük és ennek azt hiszem pontosan tudom is az okát. Valahogy az én belső "virágképemet" teljesen bomlasztották a főleg műanyag cserepekbe( régen nagyon rondák voltak) ültetett legvadabb, leglehetetlenebb színű és mintázatú Petúniák és örök társa a piros Muskátli... a szekéren, a hordóban, a kút tetején...mindenhol. Isten lássa lelkem, de valahogy sehogy sem tudtam mit kezdeni velük! Aztán rájöttem, hogy mennyire más képet kapunk egy virágról, ha azt megfelelően tálaljuk, a megfelelő környezetben, a megfelelő növények társaságában. És ekkor megváltozott bennem is a gyerekkori rosszul beidegződött "utálom a Muskátlit és a Petúniát" érzés. Ma már egyébként is rajtuk kívül tömérdek, csodás és változatos egynyári virág ismert, k

További információk

A Titkos kert

Keresés ebben a blogban