Ugrás a fő tartalomra

"Mindmegette"

(decemberben még ILYEN VOLT)
most januárra meg ILYEN LETT...:-))
A sokatok tetszését elnyerő "KERTI ADVENT" című bejegyzésem képei egy kissé módosultak azóta. Hiába tettem ugyanis változatossá a madáretetők napi menüválasztékát különböző, ízletes bogyókkal kiegészítve, hogyha kifinomult ízlésű tollas barátaimnak csak az én csodás dekorációim hozták meg az étvágyát. Nekem meg maradt a terasz és párkánytakarítás a már feldolgozott galagonya és társainak végmaradványaitól! 
Egyébként rejtélyes számomra, hogy az idén miért ettek föl mindent az utolsó szemig, amikor eddig minden évben bogyók tömtelegét használtam fel a téli "cicomázásokhoz"? Eddig azonban csak elvétve, szinte alig észrevehetően csipegettek belőlük a "jutott is, maradt is" alapon. Most meg aztán bepótolván az elmúlt kilenc évet, benyelték az egész díszletet !
Ráadásul mondhatom, hogy kétszer kellett megcsinálnom a díszítést , merthogy- és ezzel remélem nem árultam el "semmit"-, a két ünnep között is volt nálunk egy fotózás. Ez rámnézve azt jelentette a kialakult helyzet tekintetében, hogy Karácsony másnapján újra be kellett, hogy vessem magam az erdőbe egy kis reményteli bogyógyűjtésre, hogy aztán vissza tudjam állítani az eredetihez majd közeli látványt a teraszon, az ablakokban...
És ugye nem kell mondanom, hogy fotózás után egy héttel, természetesen már megint nem volt se galagonya, se berkenye,...:-)
Mindezektől függetlenül én jövőre is kitartóan fogok díszíteni télen is, mégha egy hadsereg feketerigót is küldenek rám.
Azért ami megmaradt, még tökéletesen betölti ám a télhangulatot fenntartó, azt emelő szerepét. Merthát azért mégiscsak még a tél közepén járunk, és azzal, hogy kihajítottuk a karácsonyfát és eldobozoltuk Karácsony összes kellékét, attól még nem jön meg előbb a tavasz. Viszont ezek a téli dekorációk akár kint, akár bent, szerintem tudnak segíteni a sokak által nehezen viselt időszak "túlélésében". Magamat nem sorolom ide, mert én tudatosan kihasználom az utolsó napig az évszakok adta lehetőségeket és töltekezem a hangulatukból, energiáikból és veszem az üzeneteiket. Nem is gondolnátok milyen szerencsések vagyunk, hogy Nekünk négy évszakunk van!
És nagyon, de nagyon nem kéne őket mindig siettetni! Gondolok itt arra, hogy októberben már karácsonyi hangulatot erőltetnének ránk, ilyenkor meg már az idő előtti virágzást kierőszakoló kis virágokkal próbálják a tavaszt előrébbhozni. Ugyanez a helyzet ősszel a krizantémokkal...és még sorolhatnám, ami persze a növények szempontjából a rövidebb életet és a gyorsabb halált jelenti. 
Én hiszem, hogy a harmónia megtalálásához az is hozzátartozik, hogy azonos ritmusban éljünk a természettel!
Szóval lassítsatok és élvezzétek még a telet! Újabb szép képekkel tudok Nektek ebben segíteni.:-))














                                           










Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lemetszett faágak, gallyak, vesszők...új élete

A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak,  vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágyássa
Megjegyzés küldése
További információk

Moha és zuzmó

Tegnap mintha már megjött volna a tavasz hozzánk is, mert egy-két virág elkezdett erőlködni a kertben. Ám az eddigi hűvösebb, nedvesebb, nyirkosabb, napfényben nem igazán bővelkedő idő, a zömében amúgy is árnyékosabb kertünkben szemlátomást inkább a moháknak és társaiknak kedvezett. Ami hozzáteszem engem egy cseppet sem zavar és már hosszú idő óta nem is indítok ellenük direktbe írtóhadjáratot, főleg mert teljesen ámulatba ejtenek változatos szépségükkel. Ugye Ti is jártatok, vagy legalább is képeken már láttatok olyan erdőket, melyeknek fáit összefüggő, nagy kiterjedésű, egész moha vagy zuzmótelepek borítanak? Meseszépek! Nem tudok betelni velük! Nekem különben is egy ilyen kertben, mint amilyen a miénk, ahol nincs minden fűszál beigazítva, a növények agyonszabályozva egy “steril” környezetben..., ott teljesen TERMÉSZETES módon hozzátartoznak az összképhez, a kerti LÉThez. Azonkívül, ahogy eddig is láthattátok, a legnagyobb örömmel használom fel őket a különböző dekorációimhoz.:-)  S
Megjegyzés küldése
További információk

Egynyári "szerelmek"

Ma ugyan ismét esőnap van, kényszerpihenőn az ásó, kapa, gereblye, metszőolló...de ha majd újra fel tudjuk venni a kerti munkák fonalát, akkor lassan esedékessé válik az egynyári virágok beszerzése. Hogy őszinte legyek régen nem voltam nagy kedvelőjük és ennek azt hiszem pontosan tudom is az okát. Valahogy az én belső "virágképemet" teljesen bomlasztották a főleg műanyag cserepekbe( régen nagyon rondák voltak) ültetett legvadabb, leglehetetlenebb színű és mintázatú Petúniák és örök társa a piros Muskátli... a szekéren, a hordóban, a kút tetején...mindenhol. Isten lássa lelkem, de valahogy sehogy sem tudtam mit kezdeni velük! Aztán rájöttem, hogy mennyire más képet kapunk egy virágról, ha azt megfelelően tálaljuk, a megfelelő környezetben, a megfelelő növények társaságában. És ekkor megváltozott bennem is a gyerekkori rosszul beidegződött "utálom a Muskátlit és a Petúniát" érzés. Ma már egyébként is rajtuk kívül tömérdek, csodás és változatos egynyári virág ismert, k
Megjegyzés küldése
További információk