Ugrás a fő tartalomra

Egy kis május februárban

Idén az első kertlátogatás időpontja MÁJUS 13.-a lesz. Minden évben kíváncsian várom milyen lesz a kerti évad, merthogy az utóbbi idők megváltozott, szélsőséges, szeszélyes időjárása mindig más, mindig újabb kihívások elé állítja nemcsak a kerttulajdonosokat de a szakembereket is. Jön egy olyan kemény, hideg tél, mint például a tavalyi, hogy ne menjünk túl messzire az időben és kifagynak növények, amiket aztán pótolni kell. Ráadásul nekem is olyan növényektől kellett elbúcsúznom, amelyek köztudottan mindig is az élmezőnyhöz tartoztak ellenállóképesség, "igénytelenség", tűrőképesség ...stb tekintetében. Sőt azonos fajta évelőknél is igen eltérő egyedi eltérések mutatkoztak. Míg, mondjuk az egymás mellé, egy csopotba ültetettek közül három hozta a szokásos formáját, kettőnek a felére sikerült megnőnie, ismét kettő egész őszig a talajfelszínhez közel csak vegetálgatott, addig a többi meg megadván magát a hidegnek, befejezte kerti pályafutását. A tél a megmaradt növények virágzásába is bezavart, ezért azok a bizonyos virágzási csúcsok is érdekesen alakultak. Hogy csak egyet említsek, pár júniusi virág nagy összezavarodottságában, eltévesztve színrelépésének pontos idejét, már egy hónappal korábban ott illegette magát teljes virágpompájában az ágyásban. De ennek a fordítottja is megfigyelhető volt, hogy már rég itt lett volna az ideje a virágzásnak, ám az még jó darabig váratott magára. Egyébként is, az általam is alkalmazott, szeretett ( a kihívásokkal együtt is) és sokkal látványosabb virágzási csúcsok, az " itt- ott virágzik valami" megoldásoknál sokkal több meglepetést tudnak okozni. Elég egy hirtelen betörő egy hétig tartó hőség, és az a virág, ami egyébként a "nagy könyv" szerint egy hónapig virágozna, felgyorsított tempóban rövid idő alatt elvégzi a neki hivatott feladatot. Aztán jön két hét lehülés és már megint bele van kavarva, az amúgy módszeresen, tudatosan összeültetett növényeink közel egyidejű "robbanásába". Nyilván azokban az országokban, ahol nem ennyire szélsőségekkel tarkított az időjárás, pontosabban, finomabban összehangolhatóak ezek a "csúcsok". Az évelőkkel való foglalatoskodás, amúgy is már egyfajta "művészetnek" számít a kertészkedésen belül. Ahogy mondani szoktam, úgy színezem velük én is a kertet, mint ahogy a festő használja a festékeit a vásznán. És itt mondanám el, hogy a virágzási csúcsok kialakítása csak egy töredéke ennek az egész "történetnek". Itt aztán valóban kertÉSZ-nek kell lenni. Egy jól működő évelőágyás kialakítása megdolgoztatja az ember agytekervényeit , már csak azért is, merthogy négy évszakban gondolkodunk. Fontos, hogy a megfelelő néven szólított növénynek!! azonkívűl, hogy ismernünk kell az alap igényeit talaj, víz, fény, tápanyag...stb tekintetében, látnunk kell magunk előtt, hogy tavasztól télig hogyan fejlődik, változik, sőt azt is, hogy mivel számolhatunk egy vagy két év múlva. Mikor virágzik, vagy virágzás nélkül csupán a levelének van díszítő értéke az ágyásban, virágzás után visszahúzódik e avagy sem, várható e esetleg másodvirágzás, mennyire terjed agresszívan, milyenek a "paraméterei"( magasság, szélesség...), örökzöld e vagy lomhullató, ősszel változik e a levélszíne...és egyáltalán milyen a virág- és levélforma, a szín, a kontrasztokkal való izgalmas játék szempontjából...? Vagyis ezer és ezer kérdés vár egyidejű megválaszolásra, hiszen így dől el a növények helye és betöltött szerepük az ágyásban. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy hogyan jönnek be a cserjék, a fák és a természet többi szereplője, ebbe a gondosan összehangolt, harmónikus egységbe. A fent említett időjárás "kilengései" okozta kihívások közé persze sok más dolog is beletartozik, ha csak a mindig újabb és újabb kártevők felbukkanását és az ellenük való küzdelmet említjük. Ez szintén megér egy misét.
De mindezekről majd írok részletesebben is, a saját tapasztalataimmal, véleményemmel, a saját kudarcaimmal és sikereimmel, minden "kertbéli megélésemmel" együtt. Mert a mai napig úgy gondolom, hogy ezzel sokkal többet tudok segíteni, jobban tudok inspirálni másokat ,ösztönözni a kert , a természet szeretetére, sokkal hitelesebbnek és személyesebbnek érzem...mintha a könyvespolcomon garmadával felsorakoztatott szakkönyvekből, mint végzett lakberendező és kertépítő írogatnék "nagy bölcsen" olyan dolgokról, ami nem vagy teljesen másképp működik a valóságban ( az én valóságomban), mint ahogy az írva vagyon. Mert ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma kert sem. Itt a végén e nagy kitérő után visszakanyarodnék a legelső mondatomhoz, a májusi kertátogatáshoz, mint kiinduló mondanivalómhoz. És ahogy ígértem , most olyan képeket mutatok Nektek, amelyeken ez a hónap a főszereplő. Persze ,mint ahogy eddig is, a kert fenntartja a változtatás jogát, vagyis azt száz százalékosan nem tudom garantálni, hogy idén virágról, virágra ugyanez a kép fogadja majd a májusi látógatókat. :-)
A kerti tevékenységekkel pedig még óvatosan ebben az időben, mert nekem is a hangom bánta.:-(

https://www.edenpont.com/hu/garden/4/a-titkos-kert





















Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lemetszett faágak, gallyak, vesszők...új élete

A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak,  vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágyássa…

Június után Július

Már a július szót leírva is átmelegszik az ember itt ezekben a hideg, de remélhetőleg most már az utolsó téli tavaszi napokban. Van egy kis csúszás a naptár szerinti és a tényleges évszakváltás között az utóbbi években. Lehet módosítani kéne a naptárat?! Merthogy hosszú időn keresztül megszoktunk valamit,  mégpedig, hogy minden évszaknak megvan a maga színe, íze, illata, hangulata, érzése...stb, de főleg időjárása. Most meg olyan furcsa kettős, zavaró érzés, hogy Karácsonykor fenyőfát állítunk miközben még muskátlik virítak kint az ablakokban, tavasszal meg fészket készítünk a nyúlnak, miközben térdig járunk a hóban. Vagyis a tél nagyon belecsúszik a tavaszba, a tavasz a nyárba, a nyár az őszbe, az ősz a télbe, és ez így megy tovább. Talán újabb sok-sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy szép lassan hozzászokjunk a megváltozott időjárási körülményekhez és teljesen természetes legyen a márciusi  hóember is. Hát ez van! Na de most újra előrefutunk az időben egy kicsit és folytatjuk a sort j…

Júniusi előzetes

Nagyon úgy tűnik, hogy márciusban is még február lesz, merthogy az igazán fagyos napok még csak most jönnek. Ezzel az elhúzódó téllel én sem számoltam olyan szempontból, hogy elfogyott a tűzifa, a mélyhűtőből "eltűntek" kertünk fagyasztott zöldségei, gyümölcsei. A spájzban van még lekvár, kevés dió és pár üveg körte befőtt és egy, már jól összeszáradt birsalmasajt, ami csak azért úszta meg eddig, mert észrevétlenül becsúszott az egyik polc szegletébe. Szóval itt a télen sikerült szinte mindent elhasználnom, elfőznöm, elsütnöm...úgyhogy majd "jó mókus módjára" tavasztól ( ha lesz) újra elkezdődhet a gyűjtögetés, bespájzolgatás, eltevés, befőzés...stb.Ti hogy álltok a téli tartalékokkal? :-)
Mindezektől függetlenül egyébként, meg kell mondjam én nagyon élvezem ezeket a napokat (is). Vincével kihasználván az időjárást, begyűjtöttünk még egy jó csomó szánkózós, hólapátolós, hóban hempergős, hódobálós...élményt.  Hóóó de jó ! Merthogy ez legalább annyira fontos!  Azonkívül…