Én jómagam Angliában-és ennek már majd húsz éve- “gyerekcsőszként” kint eltöltött egy évem alatt találkoztam először a nagy szupermarketek előrecsomagolt saláta egyvelegében a TYÚKHÚRral. Persze, hogy furcsa volt nekem is, hiszen gyerekként sem a vajas kenyeremre, sem a salátámba... nem tették felmenőim azt a bosszantó, gyorsan terjeszkedő kerti gazt, amit addig csak a tyúkudvari társaság kedvenc csemegéjeként ismertem. De aztán Anglia óta, felülírva a régi gyerekkori megszokásokat, nemcsak kigazolom őket, de meg is eszem! :-)) A tegnap esti salátába is így került ez a finom, egészséges, “tavasztkoncentráló” zsenge zöld. :-)
A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak, vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágyássa
Megjegyzések
Megjegyzés küldése