Ugrás a fő tartalomra

Június után Július

Már a július szót leírva is átmelegszik az ember itt ezekben a hideg, de remélhetőleg most már az utolsó téli tavaszi napokban. Van egy kis csúszás a naptár szerinti és a tényleges évszakváltás között az utóbbi években. Lehet módosítani kéne a naptárat?! Merthogy hosszú időn keresztül megszoktunk valamit,  mégpedig, hogy minden évszaknak megvan a maga színe, íze, illata, hangulata, érzése...stb, de főleg időjárása. Most meg olyan furcsa kettős, zavaró érzés, hogy Karácsonykor fenyőfát állítunk miközben még muskátlik virítak kint az ablakokban, tavasszal meg fészket készítünk a nyúlnak, miközben térdig járunk a hóban. Vagyis a tél nagyon belecsúszik a tavaszba, a tavasz a nyárba, a nyár az őszbe, az ősz a télbe, és ez így megy tovább. Talán újabb sok-sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy szép lassan hozzászokjunk a megváltozott időjárási körülményekhez és teljesen természetes legyen a márciusi  hóember is. Hát ez van!
Na de most újra előrefutunk az időben egy kicsit és folytatjuk a sort júliusi képekkel, merthogy ebben a hónapban (JÚLIUS) 7.-ÉN, egy szombati nap délelőttjén nyílik meg a TITKOS KERT kapuja és várja lelkes látogatóit.
A múltkor ugye a júniusi kertlátogatás kapcsán a  "titkoskerti" kártevőimnek kezdtem el felfedni kilétét illetve megosztani Veletek az azokkal kapcsolatos "élményeimet". Itt még a pajorok elleni védekezéshez annyit fűznék hozzá utólagosan , mert ezt csak kommentben tettem meg eddig és nem biztos, hogy mindenki olvasta. Mégpedig, hogy a cserepes növényeknél és új növény ültetésekor én is a FORCE nevű por alakú készítményt használom a földbe keverve. Sőt volt, hogy az ágyásokba is szórtam a már meglévő növények közé.( hosszú vályatok az ágyásban, beleszórva a por, betemetve majd belocsolva-mintha borsót vetne az ember) Használom, már csak megszokásból is annak ellenére , hogy őszintén bevalottam, míg más kertekben általában tökéletesen működik, az én harcedzett lárváim legtöbbször körberöhögik. Ezért kell bevetnem ellenük azokat a mikrobiológiai szereket ( pl. Artis...), amelyek olyan gombák spóráit tartalmazzák nagy mennyiségben, amelyek kedvezőtlen körülményeket alakítva ki a kártevőknek, megszüntetik azok szaporodását és károkozását. És nem csak a pajorét, hanem a fonál-, drótférgekét, tripszlárváét...stb, viszont melegvérű állatokra, emberre nincsenek semmilyen káros hatással. Ezeket a szereket viszont motoros permetezővel, nagy nyomással célszerű kijuttatni a talajra és elég csak pár évente megismételni a műveletet.
Akkor most a pajorok után itt a júliusi látogatás kapcsán tényleg jöjjenek a csigák spanyol változatai. Illetve annyit még, hogy a házzal rendelkező csigák száma hozzájuk képest elenyésző kertünkben ( a fekete színű mezteleneké szintén) és őket általában csak fogom és egy laza mozdulattal visszahajítom a szomszédba, ahonnan jönnek. Tudom, hogy ezzel csak időt nyerek és egy rövid átmeneti nyugalmat, míg egy könnyed irányváltással vissza nem térnek, de őket szánt szándékkal valamiért nem tudom bántani, ha csak be nem lakmároznak a pucér társaiknak szánt, a növények köré kiszórt kis kék granulátumból, amit utoljára SZUPER-D néven vásároltam. Egyébként a házas csigákhoz köthető gyerekkori, kevésbé kellemes emlékem a bájos csigás meséket, rajzokat, dalokat... leszámítva, az az, mikor nagynéném rendszerint fűszeres, fokhagymás vajjal készítette el a csigatalpakat. Mindig ugyanazokat a kiforrázott üres csigaházakat töltötte meg új ínyenc "tartalommal", amelyeket emlékszem, a spájzban egy hálóban fellógatva  tárolt. Mondanom se kell, engem mindig is rém hidegen hagyott ez a francia konyhás étek, akár a kagyló és ehhez hasonlók. Csak korgó gyomrú, néma szemlélője voltam a nagy családi csigavacsoráknak. Nem kommentálnám az undort, amit éreztem még a látványuktól is! Dehát ez ízlés dolga! 
Az viszont biztos, hogy a narancs színű spanyol csiga még erre a célra sem jó. Viszont annál kártékonyabb és fenemód gyorsan szaporodik a neki megfelelő helyen. Márpedig a kertünk pont ilyen. Egyforma ízlésünknek köszönhetően, már ami a növényválasztást illeti, tele van igazi finomabbnál finomabb csigacsemegékkel, árnyas, hűvös lakhelyekkel és  a csigarománchoz ideális búvóhelyekkel. Aztán ha még ehhez az időjárás is kedvez, mint pár éve, akkor meg aztán főleg. Egy jó esős nyár és hajnalban gumikesztyűvel zsákszámra lehet begyűjteni őket, mint ahogy akkor én is tettem. Mivel a kertben az egy négyzetméterre jutó csigák száma megszámlálhatatlanra rúgott, és már mindennel próbálkoztam, amivel lehetett, a kávézacctól, a tojáshéjig, a sörön.. keresztül, ez bizonyult a legsikeresebb bevetésnek ellenük, nem is beszélve arról, hogy ennyi csigaölő granulátumot meg aztán győzni se lehetett volna  anyagilag. És itt súgnám meg halkan, hogy a nálunk igencsak mennyiséginek számító tűlevél se jön be, mert  a csigák úgy csúsznak-másznak rajta, hogy azt öröm nézni. Csak ez az egy módszer vált be nekem. Fel kell hozzájuk kelni hajnalban és rajtaütésszerűen letámadni őket. A sört meg inkább meg kell inni, mintsem rájuk pazarolni!
Abban reménykedem egyébként, hogy az utóbbi napok meglehetősen fagyos időjárása megint nem kedvezett nekik, mint ahogy a tavalyi év is nagyon jó volt ilyen szempontból. Rendesen meg lett tizedelve az állományuk, mert egész nyáron  talán összesen hat darab eltévelyedett egyeddel sikerült találkoznom. Csigák nélkül is volt azért mi ellen még küzdeni, de ők azért érezhetően lecsökkentették a kerti " problémák" számát, mert ha egyszer tömegesen beindulnak, egy levél, annyi nem marad a kertből. Úgyhogy, mint mondottam reménykedem egy amennyire csak lehet csigamentes 2018-as nyárban.:-)...és pajor, és pocok, és puszpángmoly, és tetű és gomba....nélküliben is :-)
És most mutatom a kis kedvcsinálót a júliusi kertlátogatáshoz, amíg ide nem ér a tavasz. Állítólag már itt kovályog valahol a közelben, úgyhogy lehet majd lassan élezgetni a metszőollókat!:-)

https://www.edenpont.com/hu/garden/4/a-titkos-kert






















Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lemetszett faágak, gallyak, vesszők...új élete

A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak,  vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágyássa

Moha és zuzmó

Tegnap mintha már megjött volna a tavasz hozzánk is, mert egy-két virág elkezdett erőlködni a kertben. Ám az eddigi hűvösebb, nedvesebb, nyirkosabb, napfényben nem igazán bővelkedő idő, a zömében amúgy is árnyékosabb kertünkben szemlátomást inkább a moháknak és társaiknak kedvezett. Ami hozzáteszem engem egy cseppet sem zavar és már hosszú idő óta nem is indítok ellenük direktbe írtóhadjáratot, főleg mert teljesen ámulatba ejtenek változatos szépségükkel. Ugye Ti is jártatok, vagy legalább is képeken már láttatok olyan erdőket, melyeknek fáit összefüggő, nagy kiterjedésű, egész moha vagy zuzmótelepek borítanak? Meseszépek! Nem tudok betelni velük! Nekem különben is egy ilyen kertben, mint amilyen a miénk, ahol nincs minden fűszál beigazítva, a növények agyonszabályozva egy “steril” környezetben..., ott teljesen TERMÉSZETES módon hozzátartoznak az összképhez, a kerti LÉThez. Azonkívül, ahogy eddig is láthattátok, a legnagyobb örömmel használom fel őket a különböző dekorációimhoz.:-)  S

Egynyári "szerelmek"

Ma ugyan ismét esőnap van, kényszerpihenőn az ásó, kapa, gereblye, metszőolló...de ha majd újra fel tudjuk venni a kerti munkák fonalát, akkor lassan esedékessé válik az egynyári virágok beszerzése. Hogy őszinte legyek régen nem voltam nagy kedvelőjük és ennek azt hiszem pontosan tudom is az okát. Valahogy az én belső "virágképemet" teljesen bomlasztották a főleg műanyag cserepekbe( régen nagyon rondák voltak) ültetett legvadabb, leglehetetlenebb színű és mintázatú Petúniák és örök társa a piros Muskátli... a szekéren, a hordóban, a kút tetején...mindenhol. Isten lássa lelkem, de valahogy sehogy sem tudtam mit kezdeni velük! Aztán rájöttem, hogy mennyire más képet kapunk egy virágról, ha azt megfelelően tálaljuk, a megfelelő környezetben, a megfelelő növények társaságában. És ekkor megváltozott bennem is a gyerekkori rosszul beidegződött "utálom a Muskátlit és a Petúniát" érzés. Ma már egyébként is rajtuk kívül tömérdek, csodás és változatos egynyári virág ismert, k