Ugrás a fő tartalomra

Egynyári "szerelmek"

Ma ugyan ismét esőnap van, kényszerpihenőn az ásó, kapa, gereblye, metszőolló...de ha majd újra fel tudjuk venni a kerti munkák fonalát, akkor lassan esedékessé válik az egynyári virágok beszerzése. Hogy őszinte legyek régen nem voltam nagy kedvelőjük és ennek azt hiszem pontosan tudom is az okát. Valahogy az én belső "virágképemet" teljesen bomlasztották a főleg műanyag cserepekbe( régen nagyon rondák voltak) ültetett legvadabb, leglehetetlenebb színű és mintázatú Petúniák és örök társa a piros Muskátli... a szekéren, a hordóban, a kút tetején...mindenhol. Isten lássa lelkem, de valahogy sehogy sem tudtam mit kezdeni velük! Aztán rájöttem, hogy mennyire más képet kapunk egy virágról, ha azt megfelelően tálaljuk, a megfelelő környezetben, a megfelelő növények társaságában. És ekkor megváltozott bennem is a gyerekkori rosszul beidegződött "utálom a Muskátlit és a Petúniát" érzés. Ma már egyébként is rajtuk kívül tömérdek, csodás és változatos egynyári virág ismert, kapható és akár velük kombinálva, gyönyörű beültetéseket készíthetünk. Nyilván azért itt is ismerni kell valamilyen szinten a növények igényeit, a tulajdonságait, a végleges méretét...stb. Ám érdemes egy kicsit belemélyedni a témában, mert a Muskátlin és a Petúnián kívül is van élet!:-) Az egynyári virágok közötti felfedező kalandozást azért is javaslom, mert így kevesebb csalódástól is megkímélhetjük magunkat, mondjuk például ha csak a Pinterest csábító, szemet gyönyörködtettő növénykompozícióit (vagy akár egész kerteket) próbálunk meg egy az egyben lemásolni. Hozzáteszem évelő és egyéb növényeknél ugyanez a helyzet. Nálunk itt teljesen mások az életkörülményeik, az időjárás...és minden. Hangulatot átvenni, a szín,-levél-, virágformákból, azok kontrasztjaiból inspirálódni lehet és jó dolog, de nagyon nem mindegy, hogy ezekből mit és hogyan alkalmazunk "hazai berkekben".( ha kell egyáltalán?!)
Mivel nálam az évelők vannak az elsődleges helyen, az egynyáriak mellettük inkább csak kiegészítő szerepet töltenek be például az ablakcserepekben, vesszőkosarakban, ahonnan az évelők jó eséllyel fagynának ki télen. De ilyenkor telnek meg élettel a mindenféle, szintén nem fagyálló, de "annáljobbanszeretem" fém edények, vödrök...Az egynyári összeültetéseknél is szeretem kihasználni a kontrasztok adta lehetőségeket. Mert csupán egy virágszínt használva is lehet nagyon látványosat alkotni, ha a virágok (és levelek) mérete, formája, szerkezete teljesen más. Az egyik fonott kosárba ültettem egyszer (lásd képen) törpe Dáliát, Kerti oroszlánszájat, Mézvirágot és Kislevelű Bakopát. Hófehér, letisztult és elegáns. Úgyanezt más színnel is el lehet játszani. Az ablakokban lévő fonott kosarak esetén meg még izgalmasabb a beültetés a magasság miatt, ahol is az álló növények mellett teret kapnak a terülők, futók, és félfutók is. Mondok példát az enyémek közül és a képeken meg is nézhetitek. Álló Muskátli, Ausztrál Százszorszép, Csüngő Petúnia, és Illatos Kakassarkantyú. Vagy Muskátli, Csüngő szárú Édesburgonya és ismét a Kakassarkantyú. Szeretek a virágos virágok közé " levélzöldeket" tenni, mert nagy " hangulatfokozók" és jól kiemelik a virágokat. (Szalmagyopár, Kakassarkantyú, Aprólevelű Üvegcsalán...stb) Az egynyáriak zöme ugyan szereti a napot, de azért szerencsére az árnyékosabb helyeknek is megvannak a megfelelő növényei és ugyanúgy lehet őket is társítani egymással. A lényeg mindegyiknél, hogy azonkívül, hogy a megfelelő fényviszonyok közé, jó minőségű földbe kerüljenek, akár egymagukba, akár közel azonos igényű növényekkel összerakva, a folyamatos virágzás érdekében állandóan kapjanak tápoldatot és az elnyílott virágokat mindig távolítsuk el. Egyébként nálam az évelőkkel való összeültetésre is láthattok példát, itt főleg "űrtöltő" szerepet betöltve. Mert "vakációzott" már Angol Muskáli a Francia Levendulával egy cserépben a Magyar törzses rózsám alatt. Jó kis nemzetközi csapat volt! És a szintén cserepes Egresfáim is a hosszú, magányos tél után rendszerint kapnak nyári társaság gyanánt Lisztes Zsályát, Bazsalikomot... A Tűzesőnek volt már Tátikája, A Meténgnek Kerti Lobéliája, a Kánnának Díszcsalánja...Szerintem már mindegyik izgatottan várja, hogy idén "kivel" hozom őket össze?!:-))























Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lemetszett faágak, gallyak, vesszők...új élete

A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak,  vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágyássa…

Június után Július

Már a július szót leírva is átmelegszik az ember itt ezekben a hideg, de remélhetőleg most már az utolsó téli tavaszi napokban. Van egy kis csúszás a naptár szerinti és a tényleges évszakváltás között az utóbbi években. Lehet módosítani kéne a naptárat?! Merthogy hosszú időn keresztül megszoktunk valamit,  mégpedig, hogy minden évszaknak megvan a maga színe, íze, illata, hangulata, érzése...stb, de főleg időjárása. Most meg olyan furcsa kettős, zavaró érzés, hogy Karácsonykor fenyőfát állítunk miközben még muskátlik virítak kint az ablakokban, tavasszal meg fészket készítünk a nyúlnak, miközben térdig járunk a hóban. Vagyis a tél nagyon belecsúszik a tavaszba, a tavasz a nyárba, a nyár az őszbe, az ősz a télbe, és ez így megy tovább. Talán újabb sok-sok évnek kell eltelnie ahhoz, hogy szép lassan hozzászokjunk a megváltozott időjárási körülményekhez és teljesen természetes legyen a márciusi  hóember is. Hát ez van! Na de most újra előrefutunk az időben egy kicsit és folytatjuk a sort j…

Júniusi előzetes

Nagyon úgy tűnik, hogy márciusban is még február lesz, merthogy az igazán fagyos napok még csak most jönnek. Ezzel az elhúzódó téllel én sem számoltam olyan szempontból, hogy elfogyott a tűzifa, a mélyhűtőből "eltűntek" kertünk fagyasztott zöldségei, gyümölcsei. A spájzban van még lekvár, kevés dió és pár üveg körte befőtt és egy, már jól összeszáradt birsalmasajt, ami csak azért úszta meg eddig, mert észrevétlenül becsúszott az egyik polc szegletébe. Szóval itt a télen sikerült szinte mindent elhasználnom, elfőznöm, elsütnöm...úgyhogy majd "jó mókus módjára" tavasztól ( ha lesz) újra elkezdődhet a gyűjtögetés, bespájzolgatás, eltevés, befőzés...stb.Ti hogy álltok a téli tartalékokkal? :-)
Mindezektől függetlenül egyébként, meg kell mondjam én nagyon élvezem ezeket a napokat (is). Vincével kihasználván az időjárást, begyűjtöttünk még egy jó csomó szánkózós, hólapátolós, hóban hempergős, hódobálós...élményt.  Hóóó de jó ! Merthogy ez legalább annyira fontos!  Azonkívül…