Ugrás a fő tartalomra

"Tulipánvég"

A TULIPÁNOK "TÜNDÖKLÉSE ÉS NYOMORÚSÁGA" 


Minden valószínűség szerint Balzac kurtizánjai tovább bírták a tündöklést , mint az én tulipánjaim ebben a nagy melegben, merthogy eddig tartott és nem tovább!  Nagyon sokáig a természet volt majd egy hónapos lemaradásban, most viszont olyannyira belendült, hogy nemcsak a lemaradását hozta be, de még túl is teljesítette azt. Mert most éppen valahol május végén "koválygunk" az időben virágzások és elnyílások tekintetében. Ebben az őrült vágtában most meg én vagyok nem is kicsit lemaradva. Lóhalálában rohanok, hogy beérjem a Természetet! :-)
Na de azt ígértem, hogy "tulipánozunk" egy kicsit!

Szóval, a szabadföldbe ültetett tulipánokat soha nem szedem ki a földből, így előfordul, hogy az évelők tőosztásakor bele-belevágok a hagymákba vagy átköltöztetem őket valahova máshova a földdel együtt. Ez benne van a pakliban, főleg hogy még ültetőkosarat sem használok. Pont azért, mert hogyha már egyszer a tulipánokat a helyükön hagyom, akkor a kosarakat sem fogom mindig fölszedegetni. Így szabadon, műanyag korlátok nélkül növeszthetik a fiókhagymákat, szaporodhatnak. Persze tudom, hogy a tulipánhagymákat illene a "nagykönyv" szerint legalább három évente( nárciszokat még ritkábban) felszedni és leválasztani róluk a fiókhagymákat, az anyahagymát mentve így meg a"végelgyengüléstől". De őszintén?! Nekem ez időben nem bevállalható munka, hogy egész nárcisz vagy tulipán "mezőket" kiszedegessek és "átbogarásszak". A cserépbe ültetetteknél történik ez csak meg, mivel őket általában elnyílás után kiszedem, hogy helye legyen más növénynek a cserépben, és egy újságpapírral kibélelt faládában tárolom őszig, visszakerülésük napjáig. És elárulom, a virághozamnál ez mit sem számít! Mert mivel lehet azt magyarázni, hogy idén ahogy láthattátok, a szabadföldiek , amikhez mint említettem soha nem nyúlok ( úgy 6-7 éve, megvásárlásuk óta), temérdek virágot bontottak, míg a cserepesek nem szerepeltek ilyen "rózsásan"( tulipánosan). Alig-alig egy-egy szál. A tavalyi év ennek pont fordítottja volt. A "földiek" levele is alig jött ki , a cserepesek meg egymást próbálták túlszárnyalni. Szóval nem igazán tudom én sem, hogy akkor mitől függ a virághozam? Mert esetleg a szabadföldieknél el tudom azt képzelni, hogy a fiókhagymáknak, miután kiszívtak minden erőt az anyahagymából, annak pusztulását okozva ezzel, kell egy kis idő, míg önállóan is virágzóképesek lesznek. De szerintem ebben a kiszámíthatatlan, szélsőséges, megbolydult időjárásban nem is kéne csodálkoznunk, hogy a virágok is teljesen eltérő módon reagálnak mindenre, mint évekkel ezelőtt a tőlük elvárható vagy megszokott módon. Mert igen, évekig viszonylag teljesen megbízható volt a tulipánok virágzása nálam is, és csak az utóbbi években vannak ilyen " meglepetések" jó és rossz értelemben egyaránt. Annál többet meg nem tudok értük tenni én sem, minthogy ilyenkor tavasszal, ahogy eddig mindig is, adok nekik szárított marhatrágyát savanyútőzeggel, esővízzel vannak locsolva, a mezei pockokat pedig folyamatosan űldözöm a közelükből ( karbiddal).

Annyira egyébként meg nincs nálam "túlgondolva" a növények( mindegyik ide értendő) gondozása, védelme, mint szerintem azt sokan hiszik. Úgy tapasztalom inkább, hogyha az ember a saját kertje adottságaihoz ( nap, víz, szél, talaj...stb) a legmegfelelőbb igényű növényeket választja, akkor nagy valószínűséggel a legkevesebbet fog " bajlódni" velük, és az embernek ekkor lesz igazán sikerélménye a kertészkedésssel és több öröme a növényeiben, a kertjében.:-)











Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lemetszett faágak, gallyak, vesszők...új élete

A legtöbben tudom már tűkön ültek, a hőmérő higanyszálát bűvölve, hogy az igazi tavasz beköszöntével kiszabadulhassanak a kertbe és azonnal elkezdhessenek ültetni, ásni, gyomlálni, permetezni...., vagyis nekilátni az ilyenkor hirtelen és egyszerre a nyakunkba szakadó kerti munkák tömtelegének . A metszést most szándékosan külön említem, merthogy itt és most azt szeretném Nektek inkább megmutatni, mielőtt mindent összaprítanátok tűzelőnek, mulcsnak,  vagy a komposztba, hogy milyen sokféleképpen lehet felhasználni a lemetszett ágakat, gallyakat, vesszőket. Az egyenesebb ágak, mint például a mogyoró is, tökéletesen alkalmasak fonásra és ha még frissen fel tudja őket használni az ember, akkor azok beáztatására sincs igazán szükség ahhoz, hogy kellő rugalmasságuknál fogva fonásra alkalmasak legyenek. Én növényfuttató paravánt készítettem belőle a Clematiszomnak, de ha valakinek sok alapanyaga és még több türelme van, akkor ezt lehet folytatni kerítéssel, ágyásszegéllyel, magasított ágyássa

Moha és zuzmó

Tegnap mintha már megjött volna a tavasz hozzánk is, mert egy-két virág elkezdett erőlködni a kertben. Ám az eddigi hűvösebb, nedvesebb, nyirkosabb, napfényben nem igazán bővelkedő idő, a zömében amúgy is árnyékosabb kertünkben szemlátomást inkább a moháknak és társaiknak kedvezett. Ami hozzáteszem engem egy cseppet sem zavar és már hosszú idő óta nem is indítok ellenük direktbe írtóhadjáratot, főleg mert teljesen ámulatba ejtenek változatos szépségükkel. Ugye Ti is jártatok, vagy legalább is képeken már láttatok olyan erdőket, melyeknek fáit összefüggő, nagy kiterjedésű, egész moha vagy zuzmótelepek borítanak? Meseszépek! Nem tudok betelni velük! Nekem különben is egy ilyen kertben, mint amilyen a miénk, ahol nincs minden fűszál beigazítva, a növények agyonszabályozva egy “steril” környezetben..., ott teljesen TERMÉSZETES módon hozzátartoznak az összképhez, a kerti LÉThez. Azonkívül, ahogy eddig is láthattátok, a legnagyobb örömmel használom fel őket a különböző dekorációimhoz.:-)  S

Egynyári "szerelmek"

Ma ugyan ismét esőnap van, kényszerpihenőn az ásó, kapa, gereblye, metszőolló...de ha majd újra fel tudjuk venni a kerti munkák fonalát, akkor lassan esedékessé válik az egynyári virágok beszerzése. Hogy őszinte legyek régen nem voltam nagy kedvelőjük és ennek azt hiszem pontosan tudom is az okát. Valahogy az én belső "virágképemet" teljesen bomlasztották a főleg műanyag cserepekbe( régen nagyon rondák voltak) ültetett legvadabb, leglehetetlenebb színű és mintázatú Petúniák és örök társa a piros Muskátli... a szekéren, a hordóban, a kút tetején...mindenhol. Isten lássa lelkem, de valahogy sehogy sem tudtam mit kezdeni velük! Aztán rájöttem, hogy mennyire más képet kapunk egy virágról, ha azt megfelelően tálaljuk, a megfelelő környezetben, a megfelelő növények társaságában. És ekkor megváltozott bennem is a gyerekkori rosszul beidegződött "utálom a Muskátlit és a Petúniát" érzés. Ma már egyébként is rajtuk kívül tömérdek, csodás és változatos egynyári virág ismert, k